A haszidizmus hivei Magyarorszagon
A haszidizmus hivei Magyarorszagon
Blog Article
A haszid zsidóság magyarországi közössége.
A haszidizmus a zsidó vallás egyik spirituális ága, amely a 18. század közepén alakult ki Kelet-Európában. Báál Sém Tov néven vált ismertté Izrael ben Eliezer, a mozgalom alapítója, aki az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre fókuszált tanításaiban. Magyarországon a haszidizmus szintén nagy hatással volt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és 20. század során.
Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galíciából indult, ahol a mozgalom már korábban is jelentős jelenléttel bírt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. Ezeken a vidékeken számos zsidó közösség élt, amelyek befogadók voltak a haszid tanítások iránt.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb személyisége Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. A szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt, aki a 20. század első felében töltötte be ezt a szerepet.A haszidizmus egyik központjaként Szatmárnémeti (Satu Mare) Magyarországon és Erdélyben ismert, és a szatmári haszidok napjainkban is kulcsszerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.
A magyarországi haszidizmus többféle irányzatból állt, és ezek közül több is jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is fontos szerepet játszottak a magyarországi haszidizmusban. Ezek az irányzatok mind egyedi vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.
A magyarországi haszid közösségeket a második világháború és a holokauszt tragédiája súlyosan érintette. A náci koncentrációs táborokban elpusztult a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid is. Azok, akik túlélték a holokausztot, közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon a holokauszt után sem szűnt meg teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újra kezdett működni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet felvirágzásával ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten például ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek a haszid hagyományokat ápolják. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is nyilvánvaló, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és gazdagítják a zsidó vallási élet sokszínűségét.
itt Report this page